közösségek, klubok és csoportok

Az Arany Miskolc Irodalmi Kör 2024. április 11-én, a költészet napján alakult meg. A kezdeti tagságot elsősorban olyanok alkották, akik maguk vagy családjuk révén kötődtek Miskolchoz és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez. Nevét Csorba Piroska költő, író és kiváló pedagógus Arany Miskolc című verseskötete nyomán kapta. A névválasztás Sülye Károlyné, a kör animátora, a költőnő unokanővére nevéhez fűződik.
Az összejöveteleket havonta egy alkalommal tartják, többnyire Markóczy Félix kiállítótermében. A foglalkozások középpontjában kezdetben Csorba Piroska életműve, valamint a miskolci és észak-magyarországi kötődésű írók és költők munkássága állt. Az irodalmi beszélgetéseket rendszerint gasztronómiai élmények is kísérik: a kacsazsíros kenyértől az egyben sült malacig számos közös étkezés erősítette már a közösség összetartozását.
Az Irodalmi Kör azonban mára jóval több lett, mint egy helytörténeti vagy irodalmi érdeklődésű csoport. Tagjai között már olyanok is megtalálhatók, akiknek nincs közvetlen miskolci vagy észak-magyarországi kötődésük; őket a társaság befogadó légköre, a tartalmas programok és a közösségi élmény vonzotta a körbe.
A közösség egyik legfontosabb értéke éppen ez az összekötő szerep. Kapcsolatot ápolnak más csoportokkal és intézményekkel, különösen szívesen szerveznek közös programokat az IKK közösségeivel. Tevékenységükkel hidat képeznek különböző érdeklődésű és hátterű közösségek között, lehetőséget teremtve az ismerkedésre, az együttműködésre és az új kapcsolatok kialakulására. Az Arany Miskolc Irodalmi Kör így nemcsak az irodalom szeretetét ápolja, hanem aktív szerepet vállal a közösségi élet gazdagításában és az emberek összekapcsolásában is.

Intézményünkben hosszú évek óta működik a Baba-mama klub, amely a kisgyermekes édesanyák egyfajta kötetlen kapcsolódási pontja.  Helyszíne a gyermekkönyvtár, amely kitűnő környezetet biztosít ezekre az alkalmakra. A kicsik örömmel fedezik fel a könyvtár világát, a játszósarkot, az édesanyák számára pedig kikapcsolódási lehetőség ahol ismerkedhetnek, barátkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek egymással, közben pedig megismerik a gyermekirodalom gazdag tárházát. A könyvekkel való kapcsolódás, meseolvasás, lapozgatás segíti a gyermekek nyelvi fejlődését, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot. A legkisebbek és szüleik kétheti rendszerességgel vehetnek részt szerdai napokon 10:00-12:00-ig a klubfoglalkozáson, ahol minden alkalommal jelen van egy nyugdíjas csecsemős-nővér, Györgyné Babi néni). A klub programját színesítetik előadók (pl. gyermekorvos, nevelési tanácsadó, babajóga), valamint ringató jellegű foglalkozás. Regisztráció nem szükséges, ingyenes a foglalkozás, de könyvtári beiratkozáshoz kötött.

A törökszentmiklósi felnőtt néptáncközösség 2009 szeptemberében alakult meg azok kezdeményezésére, akik a tánc, a mozgás és a közös élmények öröméért szerettek volna rendszeresen találkozni. Az ötlet a Csillag Tanoda alapítóinak és oktatóinak körében született meg. A közösség létrejöttében meghatározó szerepet vállalt Kecskés Gergő, Ruscsák Szász Andrea és Markóthné Molnár Borbála.
A szervezők kezdetben a tanodába járó gyermekek szüleit, barátokat és ismerősöket hívták meg, később pedig bárki csatlakozhatott, akit érdekelt a néptánc világa. A résztvevők háttere igen sokszínű volt: voltak, akik ekkor találkoztak először a néptánccal, mások fiatalkori élményeiket hozták magukkal, néhányan pedig a hajdani Miklós Néptáncegyüttes tagjaiként érkeztek.
Ezt a különböző tudásszintű, ám rendkívül lelkes társaságot Kecskés Gergő és Ruscsák Szász Andrea kezdte tanítani. Munkájukat a szakmai felkészültség mellett a türelem, a biztatás és a folyamatos odafigyelés jellemezte, amely nagyban hozzájárult a közösség megerősödéséhez.
A kezdeményezés elsődleges célja nem a színpadi szereplés volt, hanem az örömteli együttlét, a közös táncélmény és a magyar tánchagyomány megismerése. Az évek során a rendszeres próbák és közös programok nemcsak a tánctudást gyarapították, hanem emberi kapcsolatokat is építettek: a résztvevők valódi baráti közösséggé formálódtak.
A csoport ma is szoros kapcsolatot ápol a Miklós Néptáncegyüttessel. A közösség életében hosszú időn át Kecskés Gergő töltött be meghatározó szerepet, akinek munkájáért a tagok mindmáig hálásak. Jelenleg Fekete Béla fogja össze a legkitartóbb, mintegy 10–12 fős társaságot, amely továbbra is őrzi a közös tánc és a közösség erejének hagyományát.

A Családfakutató Kör 2022-ben indult útjára Törökszentmiklóson azzal a céllal, hogy közös felfedezésre hívja mindazokat, akiket érdekel múltjuk, családjuk és településük története. Sokunkban felmerül a kérdés: honnan jöttünk? Érdekelhet bennünket magyarságunk története, egy-egy korszak vagy történelmi személyiség, de talán a legizgalmasabb mégis saját családunk és őseink múltjának feltárása.
A családfakutatás során nemcsak nevek és évszámok kerülnek elő. Feltárulhatnak rokoni kapcsolatok, egykori lakóhelyek és vándorlások történetei, háborús sorsok, örömteli és tragikus családi események, valamint olyan személyes történetek, amelyek generációkat kötnek össze. A kutatás során az anyakönyvektől és levéltári forrásoktól kezdve az internetes adatbázisokon át a családi emlékekig számos forrás segíthet, de olykor egy váratlan beszélgetés vagy előkerülő fénykép is új irányt adhat a keresésnek.
A kör tagjai havonta találkoznak, hogy megosszák egymással eredményeiket, tapasztalataikat és kutatási módszereiket. Összejöveteleiknek legtöbbször a könyvtár ad otthont, de az évek során számos helyszínt felkerestek már: jártak a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárában, az Almásy-kastélyban, a Klein-házban, valamint a Butyka Béla Helytörténeti Gyűjteményben is.
A Családfakutató Kör mára nemcsak az ismeretszerzés, hanem a közösségépítés színterévé is vált. Tagjai egymást segítve, tapasztalataikat megosztva dolgoznak családjuk és településük múltjának feltárásán, miközben új kapcsolatok és barátságok is születnek. A találkozókat folyamatosan hirdetik, az érdeklődők pedig e-mailes értesítést is kérhetnek, hogy biztosan ne maradjanak le a következő alkalomról.

Az Esély Klub 1998-ban alakult civil kezdeményezésként azzal a céllal, hogy támogató közösséget nyújtson a daganatos betegséggel érintettek és családtagjaik számára. A klub vezetője Kádas Zoltánné, a közösség jelenlegi létszáma mintegy húsz fő.
A klub elsősorban azokhoz szól, akik személyesen érintettek a betegségben, ugyanakkor minden érdeklődőt szívesen fogadnak, aki nyitott az egészségesebb életmód, a testi-lelki egyensúly, valamint a gondolkodás, az érzelmek és az egészség kapcsolatának megismerésére.
A tagok minden hónap utolsó péntekén találkoznak. Az összejövetelek lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére, a hiteles információk megosztására és a kötetlen beszélgetésekre. A résztvevők száma alkalmanként változó, hiszen sokan még ma is nehezen beszélnek nyíltan betegségükről vagy érintettségükről. Bár az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a gyógyulás esélyei folyamatosan javulnak, a daganatos betegségeket még mindig számos tévhit és félelem övezi.
Az Esély Klub egyik legfontosabb küldetése ennek a szemléletnek a formálása. A közösség arra törekszik, hogy reményt, hiteles tájékoztatást és lelki támogatást nyújtson mindazoknak, akiknek erre szükségük van.
A programok és beszélgetések során nemcsak információk cserélnek gazdát, hanem valódi emberi kapcsolatok is születnek. Az összetartozás érzése, az egymás iránti bizalom, a kölcsönös segítségnyújtás és a személyes tapasztalatok megosztása olyan támogató közeget teremt, amely sokak számára erőt ad a mindennapok kihívásaihoz.

2008-ban indult, mindössze 4 lelkes alapító taggal. Azóta tudásukat folyamatosan bővítik: tanulnak könyvekből, az internetről, de legfőképpen egymástól – hiszen a közös alkotás az egyik legnagyobb inspiráció számukra. Kéthetente, keddenként gyűlnek össze az intézményben, ahol jó hangulatban, egymást segítve dolgoznak. Ezek az alkalmak nemcsak a tanulásról, hanem a közösség erejéről is szólnak. Munkáik hűen tükrözik azt a türelmet és odaadást, amely a foltvarráshoz szükséges. Számukra ez nem csupán kézműves tevékenység, hanem valódi művészet: minden egyes darab egyedi alkotásként születik meg, amely örömet szerez az idelátogatóknak. A csoport tagjainak többsége tapasztalt, a foltvarrás iránt elkötelezett hölgy, akik hosszú évek munkájával formálták ezt az összetartó közösséget. Munkáikban a hagyományos technikák tisztelete ötvöződik az intenzív színekkel és finom motívumokkal, amelyek igazán különlegessé teszik alkotásaikat. Jelenleg 7 fő alkotja a klubot, vezetőjük Maróthy Eszter, aki irányításával és lelkesedésével segíti a közös munkát. Kérjük, tekintsék meg szeretettel az ő munkáikat is, és merüljenek el a foltvarrás színes világában!

Szeretnénk bemutatni egy olyan alkotó közösséget, ahol a kreativitás, a hagyományőrzés és az összetartozás kéz a kézben jár. A Folton-Folt kisközösség 2009-ben alakult a Városi Foltvarrók Klubjából kiválva, és az évek során igazi baráti társasággá formálódott. Tagjait a foltvarrás szeretete, az alkotás öröme és az egymástól való tanulás lehetősége kovácsolta össze.
A közösségnek az Ipolyi Közművelődési Központ ad otthont, ahol kéthetente, szerdánként találkoznak. Tevékenységük azonban jóval túlmutat a rendszeres foglalkozásokon: szívesen vesznek részt szakmai napokon, kiállításokon és nyári foltvarró táborokban, emellett gyakran szerveznek egymásnál közös alkotó alkalmakat is. Ezek a találkozások lehetőséget teremtenek új technikák és mesterfogások elsajátítására, valamint a tapasztalatok megosztására.
A jelenleg tíz főt számláló közösséget Katona Mihályné Jutka fogja össze, aki elkötelezettségével és szakmai tudásával inspirálja a csoport tagjait. Munkáik nem csupán esztétikai értéket képviselnek: minden elkészült alkotás egy közös történetet is magában hordoz. Ott rejlik bennük az együtt töltött idő, a tanulás öröme, a nevetések emléke és a hagyományok iránti tisztelet.
A két emeleti vitrinben látható munkák a tavasz hangulatát és a természet megújulását idézik. A gondos kezek által készített alkotások a frissesség, az életöröm és a kreativitás szépségét közvetítik, miközben egész évben emlékeztetnek bennünket arra, hogy a kézműves hagyományok napjainkban is élő és értékteremtő közösségi tevékenységet jelentenek.

A könyvbarát kör 2003 októberében alakult az Ipolyi Arnold Városi Könyvtár tagjaiból. A létszám kezdetben 10-15 fő amely folyamatosan változik napjainkban 20-25. A többség nyugdíjas, aktív korukban többnyire szellemi foglalkozásúak voltak.  A csoportot a társasági igény, a közéleti érdeklődés hívta létre. A 22 éve működő kör kohéziós erejét a közös érdeklődési pontok adják. Az irodalom a művészetek szeretete, a történelem, közéletünk országos és helyi eseményei iránti érdeklődés. A kör megalakulását támogatta Szabó Ferencné a könyvtár igazgatója, biztosította hogy az intézményben tartsuk összejöveteleinket. Havonta egyszer találkozunk minden hónap első szerdáján (kezdetben keddjén). Programjainkat a tagokkal közösen határozzuk meg. Az intézmény igazgatója évenként tájékoztat bennünket, a lakosságot, a könyvtárhasználókat érintő szolgáltatásokról, rendezvénytervről. A könyvtári szolgáltatásokat, rendezvényeket propagáljuk lakóhelyi környezetünkben, ismeretségi körünkben. Rendszeres látogatói vagyunk a könyvtári és helyismereti magas színvonalú előadásoknak és egyéb rendezvényeknek. A gyermekrészlegben és a könyvtári napok, szabadtéri rendezvényén mesefelolvasást tartottunk. Segítettünk helyismereti anyag rendezésében,a mesemondó versenyek lebonyolításában. A költészet napján a non-stop versolvasásban vettünk részt stb. Igény és lehetőség szerint szívesen segítünk minden olvasást és könyvtárhasználatot erősítő tevékenységben. Tesszük ezt azért, mert az intézmény az egyre szegényedő életviszonyaink között a fiatalságnak, a tanuló felnőtteknek, nyugdíjasoknak is a csekély térítési díj ellenében nyújtott dokumentum és internet szolgáltatásaival az esélyegyenlőség biztosítását segíti. Lehetőség szerint részt veszünk a nemzeti ünnepek városi rendezvényein, emlékmű avatáson, a városban szervezett . A havi találkozóink állandó témája a könyv- és folyóiratcikk ajánlás. Megismertük a tagok katarzist kiváltó regény és versélményeit. A városból elszármazott írók, költők műveivel a róluk írott kritikákkal ismerkedtünk. A kör tagjait jellemzi a képzőművészeti alkotások iránti érdeklődés ennek jegyében rendszeresen kiállítás látogatásokat szervezünk, amelyekhez hozzátartozik egy-egy város vagy városrész műemlékeinek megtekintése.

A klub 2022. szeptember 22-én alakult, és azóta minden pénteken 16 és 18 óra között várja azokat, akik szeretnének kikapcsolódni egy jó társaságban. Az időpont sem véletlen: így a gyerekek is felszabadultan, a hét fáradalmait maguk mögött hagyva érkezhetnek meg a játék örömébe. A közösséget főként felnőttek és nyugdíjasok alkotják, de örömmel fogadják a fiatalabb generációt is – a gyermekek rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon, így valódi, több generációt összekötő közösség jött létre. Az asztaloknál életre kelnek a klasszikus társasjátékok, de ugyanilyen népszerűek a modern, stratégiai, logikai és kooperatív játékok is. Minden alkalom egy új kihívás, egy közös élmény és sok-sok nevetés. A klub külön figyelmet fordít a fiatalokra is: minden nyáron tábort szerveznek, ahol a gyerekek megismerkedhetnek új játékokkal, elkészíthetik saját társasjátékukat, és ellátogathatnak más klubok játékfoglalkozásaira is. Itt a játék nemcsak szórakozás, hanem kreativitás, tanulás és közösségépítés is. A csoport közössége hisz abban, hogy a játék összehozza az embereket, hidat épít generációk között, és maradandó élményeket ad. Mert játszani jó. Együtt játszani pedig igazán különleges.

A művelődési ház egyik meghatározó közössége a Júlia Balett csoport, amely a klasszikus balett kifinomult és inspiráló világába vezeti be növendékeit. A 2014 óta működő csoport – kisebb megszakítások után – 2018-tól újra folyamatosan, megújult lendülettel gazdagítja az intézmény életét Végh Nóra MA diplomás táncpedagógus vezetésével.
A balettoktatás nemcsak a mozgásművészet alapjait adja át, hanem komplex személyiségfejlesztő hatással is bír: fejleszti a testtudatot, a tartást, a koordinációt és a ritmusérzéket, miközben kitartásra, fegyelemre és koncentrációra nevel. A gyerekek már egészen kis korban – akár 3,5–4 évesen – elkezdik a tanulást, így játékos, mégis tudatos módon sajátítják el a mozdulatok precizitását és a színpadi jelenlét alapjait. A közös munka emellett erős közösségi élményt is ad: a rendszeres próbák, fellépések és sikerek összekovácsolják a csoportot, miközben önbizalmat és örömteli alkotói élményt nyújtanak.
A Júlia Balett növendékei az évek során több rangos eredményt is elértek mentorukkal közösen, többek között a XIV. Abigél Országos Minősítő Táncfesztiválon Gyöngyösön Ezüst és Bronz Minősítést, valamint a VIII. MezőTour Országos Táncfesztiválon Ezüst Minősítést szereztek, amelyek visszaigazolják a kitartó és magas színvonalú szakmai munkát.

A Miklós Néptáncegyüttes 1973-ban alakult Törökszentmiklóson, és azóta is folyamatosan működik. Alapítója Gaál András, akinek szakmai munkássága és közösségteremtő szemlélete meghatározó alapot adott az együttes hosszú távú fejlődéséhez. A közösség 2023-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, amely méltó visszaigazolása a fél évszázados, kitartó és értékteremtő munkának.
A csoport pedagógiai és szakmai szemléletében kiemelt szerepet kap Gaál András és feleségének, Szalavári Anna oktatási módszere is, amely a hagyományos néptánc-értékek átadását következetes, mégis élményszerű tanítási formában valósítja meg. Ez a szemlélet a mai napig meghatározza az együttes működését: a technikai tudás átadása mellett nagy hangsúlyt kap a közösségformálás, az élő hagyomány tisztelete és a személyes példamutatás. A jelenlegi pedagógiai munka is ezt az örökséget viszi tovább, folyamatosan építve a megalapozott szakmai alapokra.
A Miklós Néptáncegyüttes jelenleg négy csoporttal működik (óvodás, ifjúsági, felnőtt és „Barangoló” csoport), ahol az utánpótlás biztosítása kiemelt cél. Az óvodás és ifjúsági korosztály adja a jövő táncosainak bázisát, akik fokozatosan nőnek bele az együttes szakmai és közösségi világába.
Az elmúlt évtizedek során az együttes számos helyi, kistérségi és megyei rendezvényen vett részt, emellett pályázati lehetőségeknek köszönhetően országos és nemzetközi színtereken is bemutatkozhatott (többek között a Magyarok Világtalálkozója, Csángó Fesztivál, valamint különböző területi minősítők és tájoló programok keretében). 2019-ben és 2021-ben a Kisújszálláson megrendezett Területi Minősítőn az együttes nívódíjas minősítést szerzett, amely a szakmai munka magas színvonalát igazolja.
2025-ben a városi delegáció részeként a Miklós Néptáncegyüttes a zentai és ryglicei testvérvárosi fesztiválokon is képviselte Törökszentmiklóst, tovább erősítve a közösség kulturális kapcsolatait és a helyi hagyományok élő jelenlétét.

A Miklós Néptáncegyüttes gyökerei az 1960-as évek közepéig nyúlnak vissza, amikor egy meghatározó közösség évekig együtt maradt, és a néptánc iránti elhivatottság nemzedékről nemzedékre öröklődött. Ebben az időszakban a táncosok szó szerint egymásnak adták tovább a viseleteket – a ruhát és a csizmát –, jelezve a közösség összetartását és a hagyomány élő folytonosságát.
A szakmai és közösségi alapokat Tóth Sándor „Samu bácsi” teremtette meg, aki már gimnazista diákként kezdte el a néptánccsoport vezetését. Az 1931-ben született, aranydiplomás pedagógus munkássága meghatározó szerepet játszott abban, hogy a néptánc több ezer törökszentmiklósi és környékbeli ember életében kapott kiemelt helyet az 1940-es évektől kezdődően. A Bercsényi Miklós Gimnázium „Samu bácsi” által vezetett néptánc-szakköre vált azzá a szakmai és közösségi bázissá, amelyre 1975-től a Városi Művelődési Központ, majd később más helyi intézményi támogatások mellett a Miklós Néptáncegyüttes felépült. Ettől az időponttól számítva az együttes hivatalosan is megszervezett formában működik, és immár több mint fél évszázados hagyománnyal rendelkezik.
Az 1980-as évek végétől Szalavári Anna Mária és Gaál András vették át az együttes szakmai irányítását, akik munkájukkal tovább vitték és megerősítették az elődök által lefektetett értékeket. Szemléletükben a hagyománytisztelet, a közösségépítés és a tudás átadása egyaránt központi szerepet kapott, így a korábbi generációk öröksége élő módon épült be az együttes mindennapi működésébe.
A Miklós Néptáncegyüttes jelenlegi működésében is ezt a folytonosságot képviseli: a régi „nagyok” tudása és szemlélete ma is meghatározza a szakmai munkát, amely az intézmény falain belül talál otthonra. A jelenlegi vezetésben Bencsik Mónika a felnőtt csoport irányítója, míg a 6–9 éves és 10–14 éves korosztályokkal Csomor Sarkadi Andrea foglalkozik, biztosítva az utánpótlás nevelését és a hagyomány továbbélését.

2025 tavaszán igény lett arra, hogy egy olyan foglalkozást is rendszeresítsünk a gyermekkönyvtárban a 3 év alatti gyermekek számára, amelynek során ölbéli játékokkal, hangszerekkel, népi játékokkal, mondókkal, dalokkal ismerkedhetnek meg. A foglalkozásokon való közös élmény nagyon erős érzelmi közeget teremt. Az ölbéli játékok, a cirógatók, höcögtetők anya és gyermek között a biztonságos érzelmi kötődés alapjait teszik le, illetve számos más pozitív hatást gyakorol a gyermek fejlődésére például a ritmusérzék, szókincs, zenei készségek területén. A legkisebbek és szüleik vehetnek részt kétheti rendszerességgel szerdánként 10:30-11:00-ig a foglalkozáson, melyet minden alkalommal szakképzett óvodapedagógus tart, aki a törökszentmiklósi vonószenekar hegedűs tagja is. Regisztráció nem szükséges, családonként 500 ft a részvételi díj. A foglalkozás 3 éves korig ajánlott, de nagyobb gyermekek is részt vehetnek rajta a saját játékbabájukkal. A foglalkozásokat Mosolygó Ágnes tartja.

Az 1981-ben 30 fővel megalakult közösség az évtizedek során jelentős fejlődésen ment keresztül: volt időszak, amikor létszámuk elérte a 316 főt is. Működésüket mindvégig a korlátozott anyagi lehetőségek jellemezték, mégis kitartóan és elhivatottan dolgoztak a közösségépítésért.
Tevékenységük fontos társadalmi szerepet is betölt: sokáig kevesen tudtak róluk a városban, miközben valójában sokkal több mozgássérült ember él a térségben, akik közül többen ma is nehezen jutnak el a megfelelő támogatásokhoz, és sok esetben alapvető jogaik érvényesítése is akadályokba ütközik. A szervezet ezért kiemelt céljának tekinti, hogy minél több érintettet bevonjon a közösségi életbe, és lehetőséget adjon arra, hogy a mozgásukban korlátozott emberek is hasznos, aktív és megbecsült tagjai lehessenek a társadalomnak.
A közösség az 1980-as évek óta folyamatosan működik. Az alapító tagok közül ma már kevesen vannak közöttük, de szellemiségük és eredeti célkitűzéseik tovább élnek az őket követő generációk munkájában. A közösség egyik legfontosabb értéke az egymás iránti szolidaritás, valamint az a törekvés, hogy a tagok képesek legyenek saját nehézségeiken túllépve képviselni és jelezni a mozgássérült emberek társadalmi problémáit is.
A közösség életében hosszú időn át Ladányi Istvánné „Katika” végzett kiemelkedő, lelkiismeretes munkát, aki meghatározó alakja volt a szervezet fejlődésének. Jelenlegi vezetőjük Varga Józsefné „Erzsike”, aki továbbviszi ezt az elhivatott, közösségközpontú szemléletet.

Az oviangol egy játékos, élményalapú nyelvtanulási forma a legkisebbek számára, ahol a gyerekek vidám dalok, mondókák és mesék segítségével ismerkednek meg az angol nyelv alapjaival. A foglalkozások célja egy biztos alapszókincs kialakítása, valamint az egyszerű hétköznapi szituációk megértése és használata játékos, természetes közegben. A nyelvtanulás mellett hangsúlyt kap az angol nyelvű kultúra alapjainak megismertetése is, mindez azonban a gyerekek életkorához igazodva, elsősorban játékon, mozgáson és közös élményeken keresztül valósul meg.
A kezdeményezés egy személyes tapasztalatból indult: néhány évvel ezelőtt egy ismerős keresett meg azzal a kéréssel, hogy óvodás gyermeke érdeklődik az angol nyelv iránt, ugyanakkor a városban nem volt elérhető számára megfelelő foglalkozás. Ez adta az ötletet egy ovis angol csoport elindítására. Az IKK-val való gyors megállapodást követően 2022. április 4-én megtartották az első oviangol foglalkozást 3–6 éves gyermekek számára.
Az induláskor nagy érdeklődés kísérte a programot, majd fokozatosan egy kisebb, állandó közösség alakult ki, amely hétről-hétre örömmel vett részt a foglalkozásokon. Ez a stabilitás azóta is jellemző: 2022 óta minden tanévben újraindul az oviangol, és évről évre kialakul egy 5–10 fős, lelkes kis csoport, amely rendszeresen és örömmel vesz részt a játékos nyelvi fejlesztésben.

Az Ipolyi Kulturális Központ Sanctonicolaum Kórusa 2015. február 3-án alakult meg Szabóné Kontos Mária, az intézmény akkori igazgatójának kezdeményezésére. A kórus elnevezése Törökszentmiklós 16. századi, ólatin nevére utal, ezzel is hangsúlyozva a helyi hagyományokhoz és kulturális gyökerekhez való kötődést. A megalakulás közvetlen előzménye a Ghymes együttes 2014-es karácsonyi koncertje volt a Zsigray Színházteremben, amelyhez egy gyermekkórus közreműködését kérték – ez az élmény is hozzájárult egy állandó énekkari közösség létrejöttéhez.
A kórus megszervezésében meghatározó szerepet játszott első karnagya, Csikiné Lukszics Ágnes, aki szakmai irányításával megalapozta a közösség zenei és emberi fejlődését. A Sanctonicolaum Kórus tagjai vegyes összetételű közösséget alkotnak: nyugdíjas és aktív pedagógusok, óvodapedagógusok, egykori zeneiskolai növendékek, valamint önkormányzati, kulturális és egészségügyi területen dolgozók egyaránt megtalálhatók benne. Ez a sokszínűség különleges közösségi erőt ad az énekkarnak.
A kórus az elmúlt években számos színvonalas fellépésen vett részt, rendszeres szereplője városi rendezvényeknek, valamint a Szentmiklós Napok Zenés Nyári Est programjainak is a katolikus templomban. A miklósi kórushagyományokat folytatva 2019-ben a KÓTA által meghirdetett „Éneklő Magyarország” XXI. Országos Kórusminősítőn Keszthelyen „Arany” fokozatú, dicséretes minősítést értek el, amely a közösség magas szakmai színvonalát igazolja.
július 1-jén a Szentháromság Római Katolikus Főtemplomban rendezett Zenés Nyári Est koncerten mutatkozott be az együttes új karnagya, Behán Brigitta Krisztina, aki továbbviszi a kórus szakmai munkáját és közösségi szellemiségét.
A Sanctonicolaum Kórust az összetartozás élménye, az éneklés öröme és a közös alkotás ereje jellemzi. Tagjai számára a kórus nem csupán zenei közösség, hanem egy olyan tér, ahol a közös éneklés személyiségformáló, közösségteremtő és összekovácsoló erővel bír. Az együtt éneklés így a közösségi összetartozás egyik legszebb és legtermészetesebb megnyilvánulási formájává válik.

A Szenior Örömtánc csoport 2025 februárjában alakult meg az Ipolyi Közművelődési Központ falai között azzal a céllal, hogy bebizonyítsa: a mozgás és a tánc öröme minden életkorban megtapasztalható. A foglalkozások olyan közösségi élményt kínálnak az idősebb korosztály számára, amely egyszerre szolgálja a testi, szellemi és lelki egészség megőrzését.
A koreográfiák 4–5 egyszerű lépésből épülnek fel, amelyeket a résztvevők fokozatosan, lépésről lépésre sajátítanak el. A tanulás kezdetben lassú tempóban történik, majd a mozdulatok zenére összeállva válnak teljes tánccá. A repertoárban különböző zenei stílusok – többek között szamba, keringő és rock and roll – jelennek meg, az idősebb korosztály igényeihez igazítva. A táncok kímélik az ízületeket, nem tartalmaznak megterhelő mozdulatokat vagy gyors forgásokat, ugyanakkor megőrzik a mozgás szabadságát és felszabadító élményét.
A Szenior Örömtánc azonban jóval több egyszerű mozgásformánál. A közös tanulás és gyakorlás során a résztvevők támogató közösséggé formálódnak, ahol új barátságok születnek, és a jókedv, valamint az egymásra figyelés természetes részévé válik a foglalkozásoknak. A tánc emellett kiváló szellemi tréning is: a lépések és mozdulatsorok megjegyzése, összehangolása fejleszti a koncentrációt, a memóriát és a koordinációt, így hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez.
A csoport vezetője Rinyu Ilona hatha jógaoktató, szenior örömtánc-oktató és egyensúlytréner, aki szakmai tudásával és lelkesedésével segíti a résztvevőket abban, hogy a mozgás örömforrás, a közösség pedig megtartó erő legyen számukra. A foglalkozások csütörtök délelőttönként várják azokat, akik szeretnének aktívan, jó hangulatban és közösségben tenni testi-lelki jóllétükért.

Az egészségmegőrző tornafoglalkozás 2013-ban indult útjára, majd 2014-ben új lendülettel folytatódott. Az első alkalmat 2014. október 6-án tartották Bajusz Katalin vezetésével. A kezdeményezés célja kezdetektől az volt, hogy a résztvevők számára rendszeres mozgási lehetőséget biztosítson, amely hozzájárul a testi-lelki egyensúly, az egészség és az aktív életmód megőrzéséhez.
A foglalkozások ma már Bathó Zsuzsanna gyógytornász szakmai irányításával zajlanak, heti két alkalommal. A tematikusan felépített csoportos tornák során a résztvevők változatos gyakorlatokat végeznek, amelyek egyszerre fejlesztik az állóképességet, javítják a testtartást, a mozgáskoordinációt és az általános fizikai erőnlétet. A kardió jellegű feladatok mellett súlyzók, gumiszalagok és labdák használatával végzett gyakorlatok is szerepelnek a programban, így minden alkalom komplex átmozgatást biztosít.
A rendszeres testmozgás nemcsak a fizikai egészség megőrzésében játszik fontos szerepet, hanem hozzájárul a jobb közérzethez, a stressz csökkentéséhez és az életminőség javításához is. A foglalkozások ezért egyszerre szolgálják az egészségmegőrzést és a közösségi élményt, hiszen az alkalmakon rendszerint 15–20 fő vesz részt, akik egymást motiválva és támogatva mozognak együtt.
A nyári időszakban a tornafoglalkozások a városi strandon folytatódnak vízitornával, amely kíméletes, mégis hatékony mozgásformát kínál minden korosztály számára. A víz felhajtóerejének köszönhetően az ízületek terhelése csökken, miközben a teljes test átmozgatása és az egészségmegőrzés továbbra is biztosított.

A fotóklub 2015 májusa óta működik az Ipolyi Közművelődési Központ falai között, és azóta is fontos találkozási pontja mindazoknak, akik érdeklődnek a fényképezés világa iránt. A csoport kéthetente, hétfőnként gyűlik össze, hogy közösen tanuljon, alkosson és megossza egymással tapasztalatait.
A klub szakmai munkáját Csidér Bálint fotóművész segíti, akinek útmutatásával a résztvevők folyamatosan fejleszthetik tudásukat. A közösség nyitott minden korosztály és tudásszint számára: a kezdők itt sajátíthatják el a fotózás alapjait, míg a gyakorlottabb alkotók új technikákkal, látásmódokkal és kreatív kihívásokkal gazdagodhatnak.
A foglalkozások során a technikai ismeretek mellett nagy hangsúlyt kap a vizuális gondolkodás fejlesztése is. A tagok megismerkednek a kompozíció, a fényhasználat és az utómunka alapelveivel, miközben megtanulják tudatosabban és érzékenyebben szemlélni környezetüket. A fotózás így nem csupán technikai tudást ad, hanem segít észrevenni a hétköznapok apró szépségeit, történeteit és értékeit is.
A klub egyik legnagyobb ereje a közösségben rejlik. A tagok egymást inspirálják, véleményeikkel segítik egymás fejlődését, és közösen fedezik fel a fényképezésben rejlő alkotói lehetőségeket. Az itt szerzett tudás és élmény sokak számára nemcsak hobbit, hanem egy újfajta látásmódot is jelent.
A fotóklub tagjai aktív szereplői Törökszentmiklós kulturális életének. Rendszeresen vesznek részt kiállításokon, pályázatokon és közösségi eseményeken, ahol alkotásaikon keresztül mutatják be a város, a térség és az alföldi táj szépségeit. Munkáik többek között az „Alföldi tájak, emberek” című kiállításon is láthatók voltak, ahol saját látásmódjukon keresztül mutatták meg a környezetükben rejlő értékeket.

Szülőnek lenni az egyik legszebb, ugyanakkor legnagyobb felelősséggel járó feladat az életben. A gyermeknevelés örömei mellett számos kérdés, kihívás és bizonytalanság is felmerülhet, amelyekben sokat jelenthet egy támogató közösség és a hiteles szakmai segítség. Ezt a célt szolgálja a törökszentmiklósi Szülői Klub, amely 2022. szeptember 16-án alakult meg Antal Anikó vezetésével.
A klub létrejöttének alapgondolata az volt, hogy a szülők ne maradjanak magukra a mindennapok nevelési, egészségügyi vagy társadalmi kérdéseivel, hanem olyan közösségre találjanak, ahol segítséget, információt és megértést kaphatnak. A foglalkozások egyik legnagyobb értékét az adja, hogy rendszeresen érkeznek meghívott szakemberek a rendőrség, az egészségügy, a szociális ellátás és az oktatás területéről, akik tematikus előadások keretében osztják meg tudásukat a résztvevőkkel.
Az előadások számos olyan témát érintenek, amelyek a családok mindennapjaiban kiemelt jelentőséggel bírnak: a gyermekek biztonsága, egészséges fejlődése, az iskolai és közösségi kihívások, valamint a korszerű nevelési kérdések egyaránt helyet kapnak a programban. A megszerzett ismeretek gyakorlati segítséget nyújtanak a szülők számára, és hozzájárulnak ahhoz, hogy magabiztosabban tudjanak helytállni szülői szerepükben.
A Szülői Klub azonban nem csupán ismeretterjesztő fórum. A találkozások fontos részét képezik a kötetlen beszélgetések, a személyes tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás is. Ezek az alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy a résztvevők egymástól tanuljanak, támogatást kapjanak, és megtapasztalják a közösség erejét.
A klub mára olyan közösségi térré vált, ahol a szülők nemcsak hasznos tudással gazdagodnak, hanem kapcsolódhatnak egymáshoz, megerősítést kaphatnak, és felismerhetik, hogy a gyermeknevelés kihívásaival nincsenek egyedül. Ez a közösségi összetartozás és egymás segítése teszi a Szülői Klubot a helyi közművelődési élet egyik értékes kezdeményezésévé.

A törökszentmiklósi Női Klub egy nyitott, összetartó és aktív közösség, amely lehetőséget teremt a nők számára a kikapcsolódásra, a közösségi kapcsolatok építésére és a tartalmas szabadidő eltöltésére. A klub tagjait a közös élmények, az egymás iránti figyelem és a közösséghez tartozás öröme kapcsolja össze, miközben egy olyan támogató közeget alkotnak, ahol mindenki megtalálhatja a helyét.
A közösség célja, hogy a mindennapok teendői mellett lehetőséget biztosítson a feltöltődésre, az önmegvalósításra és az egymástól való tanulásra. A rendszeres találkozások során nemcsak barátságok szövődnek, hanem olyan kapcsolatok is kialakulnak, amelyek erősítik a helyi közösségi összetartozást és hozzájárulnak a résztvevők lelki jóllétéhez.
A klub vezetését jelenleg Királyné Kerekes Eszter látja el, aki nagy lelkesedéssel és elkötelezettséggel szervezi a közösség életét. Munkájának köszönhetően a programkínálat folyamatosan bővül, és egyre több lehetőség nyílik a közös élményszerzésre. Fontos számára, hogy a klub minden tagja aktív részese legyen a közösségnek, és olyan programokon vehessen részt, amelyek örömet, kikapcsolódást és értékes emberi kapcsolatokat kínálnak.
A Női Klub tevékenysége rendkívül sokszínű. Programjaik között szerepelnek közös mozilátogatások, filmvetítésekre szervezett utazások, kirándulások, valamint különböző kulturális és közösségi események. Emellett fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást is: rendszeresen támogatják a helyi óvodákat, ezzel is erősítve a generációk közötti kapcsolódást és a közösség iránti felelősségvállalást.
A klub életének meghatározó elemei a közösségépítő főzések és közös összejövetelek, amelyek nem csupán kellemes időtöltést jelentenek, hanem lehetőséget teremtenek az emberi kapcsolatok elmélyítésére is. A közösen megélt élmények, a beszélgetések és az egymásra fordított figyelem teszik a Női Klubot olyan közösséggé, amely valódi értéket és megtartó erőt jelent tagjai számára.

Kodály Zoltán szavai szerint: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.” Ezt a gondolatot képviseli több mint öt évtizede a Törökszentmiklósi Népdalkör, amely 1972-ben alakult meg a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet támogatásával. A közösség célja kezdetektől fogva a magyar népdalok és népzenei hagyományok megőrzése, ápolása és továbbadása.
A népdalkör az elmúlt évtizedek során számos helyi, megyei és országos rendezvényen képviselte Törökszentmiklóst. Felléptek népdalköri találkozókon, fesztiválokon, a Magyar Rádió műsoraiban, és rendszeresen szerepeltek a budapesti Mezőgazdasági Múzeum koncertjein is. Munkájuk során mindig a hiteles, „tiszta forrásból” származó népdalok megszólaltatására törekedtek.
A közösség életében meghatározó szerepet töltött be egykori vezetőjük, a mindenki által tisztelt „Laci bácsi”, akinek örökségét ma is hűen őrzik. A csoport jelenleg Gondáné Marika vezetésével folytatja munkáját, és eredményei igazolják elkötelezettségüket: több alkalommal nyertek Arany minősítést, valamint többször elnyerték a rangos Aranypáva Díjat is.
A Törökszentmiklósi Népdalkör ma is aktív résztvevője a város és a térség kulturális életének. Rendszeresen fellépnek helyi rendezvényeken, népzenei találkozókon, valamint a Vadrózsák Citeraegyüttessel közösen szervezett citerás bálokon és karácsonyváró hangversenyeken.
A közösség összetartó erejét a népdal szeretete, a hagyományok tisztelete és a közös éneklés öröme adja. Ennek köszönhetően a népdalkör több mint ötven éve gazdagítja Törökszentmiklós kulturális életét, miközben élő formában adja tovább népzenei örökségünket a következő generációknak.

A Törökszentmiklósi Shotokan Karate Klub foglalkozásait Pintér József, 3 danos karateoktató vezeti, aki már óvodás kortól foglalkozik a gyermekek képzésével. A klub 2023 óta az Ipolyi Közművelődési Központban működik, így intézményünk ad otthont a rendszeres edzéseknek.
A karate nem csupán sport vagy önvédelmi forma, hanem olyan komplex mozgásrendszer, amely fejleszti a koncentrációt, az állóképességet, az önfegyelmet és az önbizalmat. Az edzések során a résztvevők nemcsak a karate technikai alapjait sajátítják el, hanem betekintést nyernek a japán kultúra és hagyományok világába is. A mozgás, a tisztelet, a kitartás és a felelősségtudat olyan értékek, amelyek a mindennapi életben is hasznosíthatók.
A foglalkozások gyermekek és felnőttek számára egyaránt nyitottak, kortól és nemtől függetlenül. Ideális választás mindazoknak, akik érdeklődnek a keleti kultúrák iránt, szeretnének rendszeresen mozogni, önvédelmet tanulni vagy egy támogató közösség tagjává válni.
Jelenleg 11 gyermek és 5 felnőtt vesz részt a klub munkájában, közülük többen versenyeken is rendszeresen képviselik a közösséget. A klub tevékenysége így nemcsak a sportolás lehetőségét biztosítja, hanem hozzájárul a fiatalok és felnőttek személyiségfejlődéséhez, kitartásának és közösségi szemléletének erősítéséhez is.

A Vadrózsák Citeraegyüttes 1986 óta gazdagítja Törökszentmiklós népzenei életét. Az együttes megalakulása Gondáné Árvai Mária nevéhez kötődik, aki egy citeratáborban szerzett új szakmai élmények és ismeretek hatására társaival együtt egy önálló zenei műhely létrehozása mellett döntött. Azóta ugyan többször változott a tagság összetétele, de a közösséget mindvégig a hangszer és a magyar népdalok iránti szeretet, valamint az együtt zenélés öröme tartotta össze.
A Vadrózsák Citeraegyüttes fontos szerepet tölt be Törökszentmiklós kulturális életében. Rendszeres közreműködői a helyi és térségi rendezvényeknek, valamint szinte állandó zenei kísérői a Törökszentmiklósi Népdalkörnek. Az elmúlt évtizedek során számos népzenei találkozón, fesztiválon és minősítőn szerepeltek sikeresen, munkájukat országos arany minősítésekkel is elismerték. Fellépéseik nemcsak Magyarország számos településére, hanem határainkon túlra, Erdélybe, Szlovéniába és Lengyelországba is eljutottak.
Repertoárjuk rendkívül gazdag: a Dunántúl, a Galga mente, az Alföld, a Tisza mente, a Sárrét és Székelyföld népdalai egyaránt megszólalnak műsoraikban. Saját összeállítású népdalcsokrokkal és népzenei feldolgozásokkal mutatják be a magyar népzene sokszínűségét, miközben fontos feladatuknak tekintik a hagyományok hiteles továbbadását.
Az együttes egyik legfontosabb küldetése a citera népszerűsítése és az utánpótlás nevelése. Ennek érdekében az Ipolyi Közművelődési Központban citeraszakkört működtetnek, ahol gyermekek és felnőttek egyaránt megismerkedhetnek a hangszerrel. A szakkör különlegessége, hogy nemcsak fiatalok, hanem idősebb korosztályok is bekapcsolódnak a tanulásba, bizonyítva, hogy a zene szeretetének nincs életkori határa.
A Vadrózsák Citeraegyüttes munkája egyszerre szolgálja a hagyományőrzést, a közösségépítést és a kulturális értékek átadását. Tagjai hisznek abban, hogy a népdalok és a citerazene nem csupán múltunk részei, hanem ma is élő, közösségformáló erővel bírnak.

A Vinyasa Flow jóga foglalkozásokat Bazsó Edit jógaoktató vezeti, aki szeretettel várja mindazokat, akik a mozgás, a testi-lelki feltöltődés és a tudatos kikapcsolódás lehetőségét keresik. Az órák célja, hogy a résztvevők kiszakadhassanak a mindennapok rohanásából, és olyan időt tölthessenek önmagukkal, amely egyszerre erősíti a testet és nyugtatja az elmét.
A Vinyasa Flow a jóga dinamikusabb irányzatai közé tartozik, ugyanakkor a mozdulatok és a légzés harmonikus összekapcsolására épül. Az órák felépítése eltér a hagyományos hatha jóga foglalkozásoktól: a gyakorlatok finom átvezetések segítségével kapcsolódnak egymáshoz, így a résztvevők folyamatos, áramló mozgássorokat végeznek. Erre utal a „flow” elnevezés is, amely áramlást jelent.
Az első mozdulattól kezdve a légzés vezeti a gyakorlást, amely során a test és a figyelem egységbe kerül. Az energikus, mégis lágy mozdulatsorok fejlesztik a hajlékonyságot, az erőnlétet és az egyensúlyt, miközben segítenek a stressz oldásában és a belső harmónia megteremtésében.
A foglalkozások nemcsak fizikai mozgást kínálnak, hanem lehetőséget arra is, hogy a résztvevők tudatosabban kapcsolódjanak önmagukhoz. A Vinyasa Flow így egyszerre jelent aktív testmozgást, feltöltődést és kikapcsolódást, amely hosszú távon hozzájárul a testi és lelki jólléthez.

A Zsigray Színjátszó Kör 2024-ben alakult meg azzal a céllal, hogy teret adjon mindazoknak, akik érdeklődnek a színház világa, a szerepjáték és az alkotó közösségi munka iránt. A társulat ma már 15 lelkes tagot számlál, akiknek munkáját Kovács Szilvia vezeti. A közösséget a színház szeretete, az önkifejezés igénye és a közös alkotás öröme kapcsolja össze.
Első bemutatójuk az Ibolya című darab volt, amelyet az Alkonyesti szerelem feldolgozása követett. Az előadások kedvező fogadtatásra találtak, és megerősítették a csoportot abban, hogy érdemes tovább építeni a helyi amatőr színjátszás hagyományait. Azóta a társulat folyamatosan fejlődik, egyre változatosabb és összetettebb produkciókkal lép a közönség elé.
A színpadi siker mögött kitartó és elkötelezett munka áll. A próbák során a tagok szöveget tanulnak, karaktereket formálnak, jeleneteket dolgoznak ki egyéni, páros és csoportos formában. A közös munka fejleszti a kommunikációs készséget, az önbizalmat, a kreativitást és az együttműködést, miközben erős közösségi élményt is nyújt a résztvevők számára.
A társulat repertoárján olyan sikeres előadások szerepelnek, mint a Kék Krokodil Hotel vagy a közönség körében nagy sikert aratott Csábításiskolája – Casanova. A Zsigray Színjátszó Kör ma már nemcsak egy amatőr színjátszó csoport, hanem egy alkotó közösség is, amely gazdagítja Törökszentmiklós kulturális életét, és bizonyítja, hogy a színház ereje a közösségteremtésben és az emberi történetek megosztásában rejlik.